Japánban létezik egy fogalom, az ikigai, amelynek jelentése: „a létezés oka” vagy „az élet értelme”. Az ikigai két japán szóból tevődik össze: az „iki” (élet) és a „gai” (érték) szavakból. Ez a fogalom azt írja le, ami érdemessé teszi az életet, örömöt, célt és kiteljesedést hozva.
Az ikigai központi koncepciója négy kérdés köré épül, amelyek segítenek megtalálni:
Amit szeretsz: Ez a szenvedélyed, azok a tevékenységek, amelyek örömöt okoznak.
Amiben jó vagy: Ez magában foglalja az elhivatottságodat, a tehetségedet és a készségeidet.
Amire a világnak szüksége van: Ez a küldetésed, ami azt jelenti, hogyan járulsz hozzá mások életéhez.
Amiért fizetnek neked: Ez a hivatásod, vagyis a megélhetésed forrása.
A motivációt megkülönböztethetjük külső és belső motivációként. A belső motiváció belülről fakad, és az élvezet, az érdeklődés vagy a személyes elégedettség vezérli. Ezzel szemben a külső motiváció kívülről érkezik, és jutalmak vagy büntetések táplálják – például a jó jegyekért vagy a bukás elkerülése érdekében végzett tanulás.
A karrierépítés összefüggésében a belső motivátor lehet egy ügy vagy egy hivatás. Ha egy konkrét ügy motivál jobban (azaz a belső motivációd valami olyasmi, ami számodra kiemelten fontos), akkor képtelen vagy abbahagyni az érte tett erőfeszítéseket. Ha a belső motivációd hivatástudat alapú, az azt jelenti, hogy az adott munkakörben vagy szakmában a lehető legjobbá akarsz válni.
Ha ügy-vezérelt vagy, egy küldetésorientált szervezet vagy egy nonprofit NGO (civil szervezet) kiváló kiindulópont lehet a karrieredhez.
Ha egy konkrét szakma vezérel, a szakmai workshopok keresése vagy egy mentor segíthet a fejlődésben és a karrierlépések megtételében.
A belső motivációs tényezők táplálják a szenvedélyt és a hosszú távú elkötelezettséget, míg a külső tényezők az olyan feladatoknál hasznosak, amelyeket nem kedvelünk. Azonban a túl sok külső jutalom csökkentheti a belső érdeklődést.
Nem tudjuk pontosan, hogyan formálja majd át a mesterséges intelligencia (MI/AI) a világot a jövőben, de a mindennapi életünkre gyakorolt hatásait már most érzékeljük. Éppen ezért kulcsfontosságú tudni, hogyan használjuk és hogyan fordítsuk a javunkra.
Amikor MI-t használsz, mindig ellenőrizd a forrást, légy kritikus, és az egyik leghasznosabb készség, ha tudod, hogyan írj megfelelő utasítást (promptot) annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb és legcélzottabb választ kapd.
Íme néhány tipp a precíz prompt írásához:
Határozd meg a formátumot: Akár táblázatot, ábrát vagy listát szeretnél, tisztázd, hogyan válaszoljon az MI a kérésedre.
Helyezd az MI-t „szerepbe”: Kérd meg például, hogy úgy írjon meg egy e-mailt, mintha egy 25 éves tapasztalattal rendelkező toborzási szakember lenne.
Adj pontos szempontokat és példákat: Részletezd, hogyan hajtsa végre az utasítást.
+1 tipp: Kérd meg az MI-t, hogy írjon saját magának egy promptot a legjobb eredmény elérése érdekében.
Tudtad, hogy a nagyvállalatok 78%-a előnyben részesíti a lágy készségeket (soft skills) a szakmai tudással szemben a pályakezdő állások és szakmai gyakorlatok esetében?
De mik is azok a soft skillek? A soft skillek olyan személyes tulajdonságok, interperszonális képességek és jellemvonások – mint például a kommunikáció, a csapatmunka, az alkalmazkodóképesség, a problémamegoldás, a vezetés és az érzelmi intelligencia –, amelyek meghatározzák, hogyan dolgozik és hogyan lép kapcsolatba valaki másokkal.
Hogyan alkalmazd ezeket álláskeresésnél:
Első lépésként elengedhetetlen, hogy tisztában légy a saját soft skilleiddel, és listázd őket. Az önéletrajzodban (CV) emeld ki ezeket a készségeket, és támaszd alá őket konkrét példákkal, leírva, mikor és hogyan használtad őket – így az önéletrajzod kitűnik majd a többi közül.
Gyakorolhatsz először „alacsony kockázatú” környezetben is, például a Coursera, a Google Skillshop vagy a HubSpot Academy felületein – az itt szerzett tapasztalataidat pedig dokumentáld projektleírásként.
A networking másokkal való interakciót jelent információcserélés, valamint szakmai vagy társadalmi kapcsolatok építése céljából. Bár sokan nem szeretik vagy tartanak a kapcsolatépítéstől, a networking események látogatása rendkívül kifizetődő lehet – különösen a rejtett munkaerőpiacon, ahol számos pozíciót nem hirdetnek meg nyilvánosan, hanem ismeretségeken keresztül töltenek be.
Tippek:
Járj el networking eseményekre: Ne aggódj, valójában senki sem szereti őket, nincs mitől félned!
Készíts LinkedIn-profilt: Oszd meg az érdeklődési köreidet és az eredményeidet, és kövesd a számodra fontos témákat, hogy a cégek rátalálhassanak.
Tudatos kapcsolatteremtés: Gondold át, ki lehet érdekes számodra a (jövőbeli) karriered szempontjából, keresd meg őket, és vedd fel velük a kapcsolatot.
A visszajelzések fogadása meghatározó szerepet játszik mind a személyes, mind a szakmai fejlődésben. Megvilágítja az egyén erősségeit és gyengeségeit, növeli az önismeretet, javítja a teljesítményt, erősíti a kapcsolatokat, és a folyamatos tanulást ösztönzi azáltal, hogy betekintést nyújt abba, hogyan látják mások a tetteinket.
A Johari-ablak egy pszichológiai modell az önismeret és a csoportos kommunikáció fejlesztésére. Négy negyedet (Nyitott, Vakfolt, Rejtett, Ismeretlen) használ annak feltérképezésére, hogy mit tudsz magadról ahhoz képest, amit mások tudnak rólad. A modell segít azonosítani a vakfoltokat és a rejtett információkat, valamint tágítani a közös „Nyitott” területet a csapaton belüli bizalom és megértés növelése érdekében.
A modell elsősorban a pozitív tulajdonságokra összpontosít, azonban a negatívumok felvállalása és kezelése éppolyan fontos a személyes és szakmai fejlődés szempontjából.
